Mindent elfelejtek
Na, írjunk valamit, hogy legyen, hogy jobb legyen, vagy hogy bármi legyen. Régebben azért jobb volt, mert nem voltam ennyire tekergős, hogy mindig megyek valahova. Meg akkor volt Anita is gyakran. Most azonban pezsgek össze-vissza, kevés olyan idő van amikor itthon ráérnék akár haladni egy könyvel, vagy csak tudjak írni egy-egy posztot valahova.
Meg őszintén értelmét sem látom, de ez csak a depresszióm mondatja velem. Néha elkapnak a nagy tervek, el is kezdem, de hamar bele fáradok. A leggyakoribb, amikor elérek egy szintre, és rá jövök, hogy minek. Úgy sem veszem hasznát, és csak a munka van vele. Tehát értelmetlen idő, és energia pocséklás. Innen jön a kérdés, hogy akkor minek? Van-e Értelme csinálni?
"Mindent elfelejtek máár, el fáradtam réÉéég!" -Jimmy a király
Na, szóval írogatok twitterre, meg most megtaláltam egy régi facebook oldalam, oda is írtam egy-két hülyeséget. Bele gondolok, 2016 nyári szünetbe kezdtem wattpadon írni, és úgy megtetszett, hogy publikálhatom a hülyeségeim. Az első walking dead-es volt, és az volt a legjobb, mert jöttek a kommentek, és jól is estek. Azóta változott a trend, én meg nem szeretem követni a trendet. Bele fáradtam a nagy magánéletembe is, sok dolgot nem tudok hova tenni, így meg úgy vannak a dolgok.
Amúgy a jogosítvány már tök rég meg van, már autó kéne. A munkahelyen már kettő éve, vagyis több mint kettő éve ott vagyok. Ezekkel semmi baj nincs. Azonban amióta "jól" megy a meló, nem annyira megy a magán élet, gondolok itt a barátokra, kapcsolatokra. Kicsit kiégés szélén állok. Írói válság pedig az esetembe pont fordítva működik. Ha nem megy az élet megy az írás, ha pörög az élet akkor nuku poszt.
Ma is megyek valahova csak még nem tudom hova. Most nézem, hogy eddig mi az a poszt? Mi ez a blog? :D Mindegy. Ez a my world, sziasztok!