Csúszós az út

Kicsit csúztam a hétvégi írásommal, de sok volt a meló. Kertet csináltam, fusiztam, pénzt kerestem, közben végig küszködtem a lustaságommal. És már-már (tudom, nem kezdünk mondatot és-el, de ez az én blogom) hiányzik, hogy írjak egy verset, vagy regényt. Egyszer azt ecseteltem, hogy ha fele annyit foglalkoznék a könyveimmel, mint azok reklámozásával, már tuti előrébb járnék. Na lássuk ezt a csonka hetet.

Most nem emelem ki a napokat, csak úgy közlöm az eseményeket. Nem jegyeztem fel a húsvéti szünetben semmit. Kedden már meló volt, és egész héten lustasággal küszködtem. Azt hiszem tudom is mi a baj. Egy kis dopamin hiányzik az agyamnak, amiből mostanság kevés jut.

Hétvégén több esemény is volt, például tudtam foglalkozni a saját kertemmel. Rengeteget kockulok mostanság. Farming simulator 22, Fifa 22, Far cry 5, Watchs dogs 2, és ezek mind felváltva.

Rég írtam már regényt, vagy verset, vagy bármit. Néha hiányzik. Nagyon. Azonban, ahogy észre vettem senki másnak nem hiányzik. Ez miatt nincs motivációm folytatni. Régebben a The walking dead-es regényemre jöttek kommentek, amik bíztattak, hogy folytassam. Mára már semmi visszajelzés. Anita néha beszól, reklámoz, de még az sem hoz elég látogatót, nem kelt túl nagy érdeklődést.

Na mindegy. Zakatolunk előre tovább. Hamarosan írok egy verset. Addig is puszi, sziasztok, Jó hetet!